a zene és ami mögötte van

2008.08.08. 18:41

mer ott munkál az iszonyú kétség, hogy nem voltál a helyes úton...nagy levegő, napfény, víz, csönd, és összecsukható fák... józan ész mikor kimész, én becsukom az ajtót... ne jöhessél többet újra... nem akarom megbeszélni, ez milyen pokol melyik bugyra...  ♫♪♫

amúgy meg: onnan fogod tudni, hogy jól vagy, ha nem találsz senkit, akinek a helyébe lennél... / a feljebb látható idézetekért köszönet a Kispál és a borz bandának. /

az emberek nem tudják mi a jó. aki nem szereti a kispált, az azért nem, mer 1: nem ismeri, 2: nagyon mást szeret 3: nem érti. érteni kell. a számok nem a semmiről szólnak, hanem mögöttük ott vannak a nagy igazságok... amiket át kell érezni... hadd mutassam meg, miről is beszélek. a szám címe: szívrablás... így kezdődik: hülye voltál, mondom magamnak majd ha ez elmúlik...csak múlna már el, nem is én vagyok ez már. csak szerettem volna, ha velem is van ilyen, és most benne vagyok, még sosem volt sűrűbb homály. - hát nem ez a szerelem? az másik kérdés, hogy aki boldog, az nem szeretné, hogy elmúljon. de az, aki reménytelenül szeret valakit?! nyugodtan énekelheti ezt. a dal így szól tovább: pont az az egy, az az egyetlen darabja, az kéne...elvinném, s ha nem akar meghalni, a többi jön el érte... a szíve egy dobozba, bársony közé raktam, és kopognak az ajtóban áll, én meg örülök, hogy itt vagy... - valakinek a szívét szeretné, azaz a szerelmét, aki megjelenik nála... és vissza akarja kérni... - de nem írom tovább, le tudnám itt elemezni az egész számot. :) csak azt akarom mondani, hogy aki nem gondol bele, az sok zagyvaságot hall... úgy mondanám, hogy a zenét nem hallgatni kell, hanem hallani... :) ezeket a gondolataimat most azért írtam le, mert utálom, hogy az emberek mindenről véleményt alkotnak, arról is, amit nem is ismernek. ez engem dühít. amikor a csaj leszarozza a kispált, mondván nem zene. az együttes több mint 20 éve alakult. kérdem én, hol lesz például az Anti Fitness Club 20 év múlva??? ezzel nem mondok előítéletet. van, aki szereti. de ami jó, az fennmarad... vagyis csak az marad fenn, ami jó. amire 20 éve igényt tart a lelkes rajongótábor 13-60 éves korig, arra ne merjék azt mondani, hogy nem zene... voltam már nem egy koncerten. fergeteges. komolyan mondom, életem legjobb élményei voltak. és remélem eljutok még sokra!!! mert kevés jobb dolog van, mint ugrálni a színpad előtt arra a zenére ami teljesen kikapcsol, és az emberek körülötted ugyanazt érzik, amit te! :) és kívülről fújja mindenki a szövegeket... kiráz a hideg már a gondolattól is. :) legközelebb szeptember 12-én adnak koncertet a ZöldPardonban. úgy érzem, ott a helyem. akárhogy, de el kell jutnom. véleményem tehát: ♥.

holnap reggel jön a barátom. ♥ meg mozizunk is elvileg. meglessük az új Batmant... ;) már alig várom. :) szeretlek picim♥♥♥

mára ennyit gondoltam publikálni. :) puszipá^^

 

A bejegyzés trackback címe:

https://silvercat.blog.hu/api/trackback/id/tr37607206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása