tudjátok milyen szeretni úgy igazából egy állatot? amikor a fél életed vele töltöd, vele nősz fel? amikor szar kedved van, de ő odajön, csóválja a farkát, és te látod a szemein, hogy mosolyog rád, és nem bírod ki, hogy ne simogasd meg őt? ha tudod, akkor tudni fogod, mit éreztem és érzek. a kiskutyám 6 éves, áprilisban már 7 lesz. én 18 leszek nemsoká, tehát körülbelül 11 éves korom óta velem van. ő az, aki feltétel nélkül szeret, aki sosem haragszik, aki mindig örül, ha hazaérek, és aki mindig szomorú, ha elmegyek otthonról. nagy állatbarát és védő vagyok egyben, tehát szinte megszállottan szeretem a kutyámat.  úgy érzem,  nehezen élném túl, ha itthagyna. :(  de szerencsére reményeim szerint addig még van egy jó 10 év.  de soha semmi nem helyettesítheti őt a szívemben. csak hogy képben legyen a kedves olvasó, ő egy fehér törpespicc kislány, a neve Picur...nekem Pici, Picim, Róka és a többi becézgetés. tehát ma ittvolt nálam a barátom, 5nap után végre együtt. elvoltunk, szeretjük egymást nagyon. anyukám leküldött minket a boltba. és szokásunkhoz híven magunkkal vittük Picimet is. séta és bolt egyben letudva. a kisbolt mellett van egy ház nagy kapuval. a kapu alatt nagy rés. a kapu mögött egy bulldog (aki nem lényeg) és egy németjuhász (aki lényeg...imádom ezt a kutyafajtát, de ezt a példányt gyűlölöm). na most én bementem a boltba, a barátom kint várt a Picivel, kutyám persze pórázon. kijöttem a boltból és a kutyám mindig örvendezik ilyenkor, de most sajnos nem engem látott meg először. a nagy németjuhász, nevezzük köcsögnek (xD) kidugta a fél fejét tulképp a kerítés alatt, mer a hosszú orra egy az egybe kifér. kutyám odavágtatott, de mint a nyíl (tudjátok milyen gyorsak a kiskutyák) és kirántotta a pórázt a barátom kezéből. persze mi azonnal közbeléptünk, de már későn. a kutyám orrát kishíján leharapta a köcsög. azonnal elhoztuk onna, nyavicskolva elrohant az út felé, és ott megállt... gondolhatjátok, csak annyit láttunk hogy véres az egész szája... nem kis sokk. köcsög addigra már visszavonult. mi meg pánikoltunk, hogy mi történt. kutyusom orra felszakadt. de pillanatnyi ijedtség után, ő megrázta magát és szépen jött velünk haza... aztán mi meg elmondtuk itthon, mi volt... (természetesen nem meglepő módon, a szülők képtelenek felfogni, hogy nem a mi hibánk... -.-'') majd vissza a kórházba, ami véletlenül ott van a köcsög kerítés szinte szomszédságában. bementünk, vártunk, bekísért a dokisrác minket, szuri, altatás (kábítás inkább), és 2 varrat a kutyám orrába... :(((( tölcsér a nyaka köré, hogy ne tudja piszkálni... majd hazajöttünk vele. de ezt a fájdamat senkinek sem kívánom, mikor látod a kutyádat szenvedni, és kábultan hozod haza, és csak fekszik és nem reagál semmire... :(((( szivem szerint folyamatosan bocsánatot kértem volna tőle... :((( ha nem visszük el magunkkal, akkor nincs ez az egész... :(( de ha csak 2 másodperccel később avatkozunk közbe, akkor lehet már nem is él... :((( úgyhogy hálát adok az égnek, és a szerelmemnek, aki gyorsan közbelépett. ♥♥♥ és végigcsinálta velem ezt az egészet. ♥♥♥ szeretlek! ♥ és most 2 hét múlva varratszedés, de megszakad érte a szivem. :( a fél életem ez a kiskutya. ♥♥♥ megőrülnék, ha komolyabb baja esne, már ezis épp elég. :( szóval a köcsög kutyához meg annyit, hogy egy agresszív dög, mondják, hogy olyan a kutya, mint a gazdája... a gazdái is köcsögök, később arra mentünk, szépen felmosták addigra a vért, de akkor ki nem jöttek volna megkérdezni, hogy mi történt... meg a f*szért nem lehet olyan kerítést csinálni, amin nem tudja kidugni a köcsög a fél fejét? és legközelebb a bokámból harap ki egy darabot???? ha egyik nővérem ott lett volna, asszem a nő nem teszi zsebre, amit kapott volna... de nekünk ott és akkor a kutya volt az első. ♥ szóval ennyit a máról. ez volt 3-5 óra között. utána kissé elment a kedvem úgy mindentől. még jóhogy barátom ittvolt, mert kiborultam volna. nélküle sincs semminek értelme. ♥♥♥♥♥

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.