a mai nap? eltelt hamar. melyik nem mondjuk... délután vagy 4 órát egyik legjobb barátnőmmel, Ritával töltöttem. sok éve vagyunk barátnők, ő a szomszédban lakik. vele vagyok a legtisztább, legőszintébb barátságban. róla elmondhatom, hogy mindent tud rólam, mégis szeret. és van ideje rám. mindig. minden körülmények között. ellenben másik legjobb barátnőmmel. Krisztina. ők Ritával csak névről ismerik egymást. Kriszti az osztálytársam gimi első óta és már ott szoros barátság alakult ki köztünk. míg Ritával csomó mindenben ellentétesek vagyunk, tökéletesen megértjük egymást. Krisztivel pedig pontosan azért tökéletes a barátság, mert mintha a klónom lenne. vagy én az övé. :) annyira tudjuk mit gondol a másik, annyira érezzük a másik fájdalmát és még sorolhatnám. mármár testvéri szeretet. Krisztinek volt egy barátja valami több mint 1 évig. semmi gond nem volt ebből. a srác mellett tökéletesen maradt ideje rám is. mindig. mozi, sütizés, strand és ami kell, olyan jó csajos programok. aztán szakítottak a sráccal, hozzáteszem jó okkal. erre nem térnék ki. a szakítás után Kriszti nem fordult be, addigra már nem szerette a fiút. elmentünk bulizni rá 1-2 hétre. Krisztim kinézett magának a suliból egy fiúcskát, akivel össze is jött ezen a bulin. persze vele örültem. de azóta minden megváltozott. egyszerűen úgy viselkedik, mintha először lenne szerelmes. senki és semmi nem érdekli, csak a srác. nyár van. június végéig együtt dolgoztam Krisztivel 1 hetet. azóta nem láttam. pedig rengeteget van itt, amerre én lakom, hisz a barátja is idevalósi. és ő maga is 8km-re lakik ettől a várostól. csak nem akar találkozni. pedig semmi nem változott. és ugyanúgy állítja, hogy a legjobb barátnője vagyok. de milyen barátnőm nekem ő? a legjobb? annak tartom. csak ellentmondás van a szó és a helyzet között. legjobb a Rita. a Dóri. a Judit. a Lola... akik törődnek velem. Krisztit ugyanennyire szeretem ettől függetlenül. csak csalódtam benne. amit már a tudtára adtam és szinte könyörögtem neki egy taliért. mindhiába. megkérdeztem, miért nem tudunk 2en találkozni egy délelőtt? mi a válasz? "mert a szerelmemmel ...-al töltöm a napom, reggeltől estig és estétől reggelig, vele akarok lenni mindig, és nélküle már egy perc is sok" - erre azt írtam, jó. nincs több kérdésem. szerintetek? tudom, mi az a szerelem. nekem is van valaki, akivel tölteném a napjaimat, minden órámat, minden percemet. mi nem tehetjük meg. és ha megtehetnénk? akkor ezt kellene csinálnom, amit ők? hogy egymás nélkül még levegőt sem tudnak venni? és teljesen szarnom kéne arra az emberre, aki évek óta mellettem van, ha nevetek és ha sírok akkor is? a válasz evidens. én nem csinálnám ezt akkor sem, ha Johnny Depp lenne a partner. amúgy a barátom lazán felér vele. :) na de visszatérve, sok rossz érzés van, de egyik legrosszabb, hogy van egy barátnőd, akit testvéredként szeretsz, és úgy szeretnél már átbeszélgetni vele egy délutánt az elmúlt 2 hónap(!!!!) eseményeiről. és ezt nem teheted. mert nem kíváncsi rád. :S :(

másik legrosszabb (és egyben legjobb) érzés, mikor hiányzik valaki... sejtem hol van és mit csinál. mégis azt szeretném, ha itt lenne. :S szeretlek♥

ennyit mára. vegyes érzésekkel búcsúzom. puszipá^^

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.